Gyönyörű fehér ruhás nő varázspálcával a kezében és esetleg szárnyakkal. Általában így képzeljük el a tündéreket. Ez azonban egy fars kép, amit a tündérmesék plántáltak belénk. Mégis jó volt anno az óvodában tündérnek, királykisasszonynak, hercegnőnek képzelni magunkat.
A tündérek akár kellemetlen kis alakok is lehetnek. Nem minden tündér olyan kedves és jó, mint ahogyan mi azt gondoljuk. Léteztek olyan tündérek, akik a boszorkányok mesterei, szövetségesei voltak. Vagyis legalább annyifélék a tündérek, ahány félék az emberek. A legismertebb tündérek a pixie-k, a goblinok, a trollok, a gnómok, az elfek, a koboldok, a szilfek és a mermaidek. Sokszínűségüket mutatja, hogy lehetnek akár félénkek, de szemtelenek is, lehetnek rosszak, de szorgalmasak is. Vannak segítőkész, és léteznek ellenséges tündérek is. A közös bennük az, hogy varázserővel rendelkeznek.
A tündérek és az emberek nagyon régen még együtt éltek. Ekkor a tündérek óriások voltak, később azonban törpévé váltak. Más nézetek szerint előfordulhatnak mindenféle méretben. Az emberek egyre inkább kizsákmányolták a természetet, a tündérek ezért a föld alá menekültek, elzárkózva mindentől és mindenkitől. Voltak olyan tündérek is, akik egyszerűen csak láthatatlanná váltak.
A tündérek Írországban, Skóciában és a Balkánon maradtak fenn legtisztább formájukban. A Brit-szigeteken még ma is látni sidhe-ket, más néven tündérdombokat. Úgy tartják az írek, hogy minden ilyen tündérdombnak van királya és királynője, akik felett szintén áll egy uralkodó, vagyis ők csak annak hűbéresei.
A tündérek az év bizonyos napjain előbújnak, de ember meg nem láthatja őket. Írországban azonban azt gondolják, hogy a tündéreket mindazok láthatják, akik szépen tudnak hangszeren játszani. Azt tartják, hogy a hárfa a tündérektől származik, ők hozták magukkal, még istenek formájában. Éppen ezért a hárfán játszókat nagy tiszteletben tartották, bár VII. Henrik és Erzsébet királynő uralkodása alatt kivégeztették őket, mint az ősi hagyományok őrzőit. Akik mégis életben maradtak, azok ma utcazenészként működnek. A tündérek azonban nem szerettek annyira zenélni, mint táncolni, és a zenélést ezért hagyták inkább az emberekre, akik később táncolni is elkezdtek.
Nem sokat változtak az elmúlt évezredek során. Pedig még biztosan élnek, hiszen halhatatlanok. A tündérek leggyakrabban tölgyfa ligetekben, bodzafák és égerfák között, illetve gombák környékén tanyáznak.
A tündérek közös elnevezése a fairy és a faerie, ami a latin fata (istennő) szóból származik és az ófrancia 'fay', varázslat, bűbáj szavakból ered. Régen a következő elnevezésekkel illették őket: jó nép, anyai áldás, parányi nép és jó szomszédok. Azért hívták így őket, mert féltek nevükön nevezni a tündéreket, hiszen azok megharagudhattak volna rájuk, így viszont együtt élhet ember és tündér egymás mellett.
A Balkánon élő tündérek általában betegségeket, veszteségeket okozó démoni lények voltak, bár néhányan közülük akár termékenységet előidéző képességekkel is rendelkezhetnek. Ezen a vidéken általában a tavaszi és kora nyári pogány ünnepeken jelentek meg, de gyakran vihar és forgószél formájában is előfordulhatnak. A balkáni tündérhagyományok a görög-római, az ószláv, a dél-német tündérmítoszokban gyökereznek. Az utóbbiak a téli napforduló idején jelennek meg és eredetileg a fonó nők munkáját ellenőrzik. Közeli rokonuk a szlovén Zlata Baba illetve a magyar Luca is, aki nálunk december 13-án jelenik meg.
A Balkánon élő tündérek különböző neveket viselnek, ami területenként és népenként változik. A szél, forgószél szóból eredő ‘vila’ névvel illették a szerb-horvát tündéreket. A bolgár hitvilágban szintén hasonló az elnevezésük, hiszen ott a 'szamovila' szót használják. Itt is, hasonlóan az ír hagyományokhoz általában nem használták ezeket a szavakat, inkább kitaláltak álneveket, hiszen féltek a tündérekről beszélni. Romániában női neveket is adtak a tündéreknek, holott férfi tündérek is léteznek.
Persze mondhatjuk azt, hogy márpedig tündérek nincsenek, hiszen a Mikulás is kitalált személy, mégis jó hinni benne. Aki ezek után mégis szeretne tündért látni, annak egy jó tanács: minden tündért mereven kell nézni, hiszen a tekintet fogva tartja őket, mely elől nem menekülhetnek.